Russel Street
South Brisbane QLD 4101
Útvonaltervező →
Az egész úgy kezdődött, hogy leszállás után az útlevél ellenőrzéskor kiszedtek a sorból. Egy kedves, mosolygós néni megkérdezte, hogy mégis minek jöttem, mit szeretnék csinálni, meddig maradok, pontosan mikor megyek, kivel leszek addig, miket terveztem, hol lakom, mivel foglalkozom, miért ott béreltem a lakókocsit, ahol béreltem, nálam van-e a svájci vízumom, mennyit keresek Svájcban, mit csináltam Kuala Lumpurban, miért csináltam azt, amit csináltam, meddig csináltam mindezt és amúgy van-e nálam kábítószer? Elröhögcséltünk, elmeséltem neki az életemet, kiderült, hogy Osy tényleg legálisan van Ausztráliában, hogy nagyon jó az angolom és valóban semmi okom illegálisan kivándorolni Ausztráliába , nem is beszélve a kábitószer csempészésről.
Örültem, mint aki hatost dobott, majd indultam volna kifelé, de jelezték, hogy kommenzíbitte, mert még a kutya is meg szeretné szagolgatni a poggyászba rejtett szaros alsógatyámat. Itt még mindig két lehetőség volt: vagy azt mondják, hogy irány a kijárat és szabad vagyok, vagy langzamspacíren a poggyász átkutató arcokhoz, akik szétszedik a csomagomat. Itt úgy voltam vele, hogy ha a második variációt választják, akkor inkább visszafordulok a faszba és dugják fel maguknak Ausztráliát, de mindenki legnagyobb szerencséjére inkább az első verziót részesítették előnyben. Nem úgy, mint szegény ázsiai srácnál, akit két nagyon morcos, hatalmas kezű határőr kísért testüreg vizsgálatra.
Szóval megérkeztem, Osy is megkönnyebbült, majd elmentünk a szállásra, ahol Alissa és Joel már vártak. Aranyosak voltak. Még egy kis Twix-et is bekészítettek az ágyamra. Én is adtam nekik egy dekásüvegnyi pálinkát, majd elmentünk Osyval pizzázni és sörözni egyet.
A jetlagnek köszönhetően kb 3 órát sikerült aludnom, 15-20 perces blokkokban. Aztán délelőtt Osyval nekivágtunk Ausztráliának.
Itt lakom:
Osy kapitány útvonalat tervez:
Voltunk ilyen helyeken, ahonnan szépen rá lehetett látni a városra:
És voltunk a belvárosban is, ahol egy fehér homokos (ingyenes) strand is van:
Maga a belváros amúgy nagyon zöld. Van pagoda, óriáskerék, ingyens hajó járat (amiért egyáltalán nem kell fizetni), fizetős expressz katamarán járat (ami a helyi tömegközelekedés része), őserdei sétány és sok pálmafa:
Ahogy korábban írtam, voltunk két kilátóban is. Szerintem gyönyörá a város. Ami egyből szembetűnik, hogy milyen rengeteg a zöld. És mennyi kertes ház van. A belső üzleti negyeden kívül gyakorlatilag mindenhol kertes házak vannak. A város észak-dél iránbya több, mint 80 kilométer hosszú. És a repülőről tegnap este azt láttam, hogy rengeteg a sportpályájuk. Foci, rögbi, baseball, uszoda, tenisz. Minden.
A térkép azt mutatja, ami onnan kb látható volt a városból.
Az ausztrálok nagyon szeretnek barbizni (grillezni). Ezt az állam azzal támogatja, hogy elektromos sütőket helyez el minden parkban. Odamész, megnyomod a gombot, vársz, sütsz és eltakarítod magad után. Zseniális. Ja és ingyenes.
Találkoztam egy hatalmas pókkal is. Ez sokkal nagyobb volt élőben. De még mindig lófasz ahhoz képest a kb 15 centishez képet, amit Osy fogott a múltkor a lakásában.
Ez pedig az abszolút belváros. Szerintem csodaszép!
Az egyik aluljáróban pedig ilyen bálnák vannak kiállítva, miközben autentikus bálnahangokat játszanak le a háttérben. Tök jó.
Itt azt hiszem a “vigyázz a madárra” új értelmet nyert:
És vannak ilyen San Francisco-jellegű utak is:
Este pedig voltunk egy másik kilátóban is, ahonnan egy teljesen más perspektívánól látszott a város. De szerintem innen is szép:
Majd találkoztunk Osy egyik magyar ismerővel és neki az ausztrál barátjával. Mindketten nagyon cukik voltak. Úgyhogy összességében azt hiszem eredményes, valamint mozgalmas napon vagyunk túl.
